Fejlesztési igény megalapozása

3.1 Helyzetértékelés

A helyzetértékelés szélesebb körű, az országos és regionális idegenforgalmi jellemzők bemutatását és elemzését is tartalmazza, ami által megismerhetőek az ágazati trendek. A tervezett fejlesztés célcsoportjára nagymértékben jellemző egy napos, kirándulás jellegű turizmussal a hazai statisztika nem foglalkozik, ugyanakkor néhány elemzés, valamint a pályázó sokéves működési tapasztalatai, és a tervezett fejlesztés megalapozásához elvégzett piackutatás alapján specifikusan ki tudjuk szűrni a térségi, helyi, valamint a célcsoportokra nézve specifikus jellemzőket.

A projektnek helyet adó Észak-Magyarország Régió területének 13%-a országos és helyi jelentőségű védett természeti terület, mely az ország védett területeinek 22%-át adja. A régió éghajlata az országos átlagtól kissé eltérő melyet az északi fekvés és a magasabb felszíni formák befolyásolnak. A klíma és a magaslati éghajlat lehetővé tették, hogy a régióban több klimatikus gyógyhely is kialakuljon, 800-900 m magasságon már a magas hegyihez hasonló biológiai hatások alakulhatnak ki.

A régióban 605 település van, az ország városainak, falvainak egyötöde. A városi népesség aránya 50%. Az átlagos település nagyság kisebb, mint országosan, mivel a régió elzárt medencéiben az apró és törpe falvak dominálnak. Ebbe a körbe tartoznak a fejlesztési helyszíneink, átlagosan 648 fős lakónépességükkel.

A régió több mint 1000 kilométernyi jelzett túraútvonalának folyamatos karbantartása, és új túraútvonalak kijelölése elengedhetetlen feltétele ezen turisztikai szegmens fejlődéséhez. A turizmus stratégia helyzetértékelése szerint a pihenőhelyek, kilátók kiépítése, vagy a már meglévők felújítása, karbantartása csak kis, szinte elhanyagolható részben valósult meg.

Országos és ágazati kitekintés

Mind a fejlesztéssel érintett régiót és a térség idegenforgalmi attrakcióit, mind pedig a Mária Úttal közös kiránduló helyeket és túraútvonalakat egyaránt látogatják hazai és külföldi turisták, ugyanakkor az utazási motiváció, és legfőképpen az utazás időtartama eltérő. A hazai turisták körében jelentős az egy napos kirándulásra térségbe érkezők aránya, míg a külföldiek egy több napos magyarországi látogatás egy részét, jellemzően egy-egy napot töltenek túrázással, kirándulással.

Az utóbbi években megnövekedett a rövidebb időtartamú, akár egy napos utazások, kirándulások aránya, ami arra utal, hogy az utazók óvatosak a kiadásokkal, és igyekeznek inkább tartalékot képezni (megtakarítani), de az utazást nem halasztják el. Hasonló a helyzet európai uniós szinten is, bár a 2011. évi statisztikák sajátságosan pozitív üzenetet közvetítenek: ugyanis az előző évi adatokkal összehasonlítva tavaly annak ellenére növekedett a turisták által elköltött összeg (mind a hazai, mind a külföldi utazás esetén), hogy inkább több részletben, kevesebb éjszakát töltöttek az úticélokon, úgy, hogy összességében is csökkent az utazások időtartama.

A magyarországi belföldi turizmus fontos szerepet tölthetne be a lakosság életminőségének javításában, ugyanakkor a 2008-ban kezdődő és 2009-ben kiteljesedő gazdasági válság hatására jelentősen csökkent a lakosság rendelkezésére álló, szabadon elkölthető (ún. diszkrecionális) jövedelme, ami 2010-ig a turizmus területén is erősen éreztette a hatását. A magyar lakosság 27%-a tett 1-3 éjszakás és egyhatoda ennél hosszabb belföldi utazást 2010-ben, az utazás legalább egyik formájában a lakosság 35%-a vett részt, ami némi növekedést mutat az előző évhez képest. A népesség kétharmada továbbra is kimaradt a szabadidős utazás élményeiből 2010-ben. Ennek pedig első számú oka a pénzhiány, hiszen 2010-ben a KSH által megkérdezettek 47%-a anyagi okokra hivatkozva nem utazott sehova. A Mária Út Közhasznú Egyesület tervezett fejlesztése ebből a szempontból azért jelentős, mert a természetjárás az egyik legkevésbé költségigényes idegenforgalmi aktivitás.

A külföldről egy napra érkező látogatók aránya 2005. és 2010. között 72-78% között mozgott, 2010-ben 76% volt. Vagyis a Magyarországra látogatók valamivel több mint háromnegyede egy éjszakát sem tölt Magyarországon, és közülük mindössze 17% érkezik turisztikai motivációval, amelyen belül 12%-kal növekedett a szabadidős cél, míg a gyógyászati és egészségmegőrzési céllal érkezők (például fogászat) szám csökkent.

Észak-Magyarország népszerű úticél a belföldi turisták számára. Az 1-3 éjszakás utazások között 2010-ben több napot töltöttek itt a magyar utazók, mint a Balatonon, és az összes elöltött nap 12,86%-ával Budapest és a Közép-Dunavidék, az Észak-Alföld valamint a Közép-Dunántúl után a negyedik leglátogatottabb térség. A 4 és annál több éjszakás utazás tekintetében Észak-Magyarországhoz képest csak a Balatonon valamint Budapesten és a Közép-Dunavidéken töltöttek el több napot magyar turisták.

Amennyiben az utazási motivációt is vizsgáljuk, még jelentősebbnek hat az Észak-Magyarországi régió. A KSH ugyan egy közös kategóriában elemzi a szórakozási, pihenési, városnézési és természetjárási célú utazást, de ezen adatok is beszédesek. A belföldi turizmus adatai szerint az e célból utazók csak a Balatonon töltenek el több napot, vagyis Észak-Magyarország még a Budapest és Közép-Dunavidék térséget is megelőzi! A fejlesztéssel érintett régióban az idegenforgalom jelentőségét jellemzi, hogy az egy belföldi utazó egyetlen napjára jutó kiadás összege harmadik legmagasabb (3 394,- Ft), Nyugat-Dunántúl (4 233,- Ft) és a Balaton (4 593,- Ft) után. Az eltöltött vendégéjszakák alapján a leglátogatottabb települések 2010-es listáján az Észak-Magyarországi régióból Eger szerepelt a legjobban (10. hely, 334 873 vendégéjszaka, 1,82%), továbbá az első ötvenben szerepel még Miskolc (16. hely, 254 374 éjszaka), Mezőkövesd (36. hely, 109 428 éjszaka), Bogács (38. hely, 101 061 éjszaka), Egerszalók (43. hely, 97 792 éjszaka), Mátraszentimre (45. hely, 95 580 éjszaka) és Gyöngyös (46. hely, 95 285 éjszaka).

A Mária Út főbb jellemzői

A Mária Út – Via Mariae-projekt magában foglalja a vallási-, öko- és kulturális turisztikai vonzerők feltárását, egységes útvonalhálózatba történő integrálását, promócióját, valamint a szolgáltatások akkreditációját, végeredményben pedig egy új és nagyszabású turisztikai desztináció létrehozását. A projekt fő célja a zarándok turisták létszámának növelése, amelynek mérhetővé tétele a bevezetendő bejelentkezési és promóciós rendszer kialakulásával valósulhat meg.

A Mária Út Mariazell és Csíksomlyó között az ún. M1 és M10 fő útvonalon és több mellék útvonalon hálózatosan vezet. Az M1-M10 az ország északi részén, a Kőszeg, Celldömölk, Bakonybél, Zirc, Budapest, Mariabesnyő, Mátraverebély-Szentkút, Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Máriapócs útvonalon halad. A déli országrészben halad az ún. M3 út, amelynek fő csomópontjai Vasvár, Kaposvár, Máriagyüd és az erdélyi Máriaradna. Mindezt további hálózatos útvonalak, alternatív utak és ráhordó, illetve leágazó zarándokút-szakaszok egészítik ki. A Mária Út fejlesztés (vagyis nem ez a projekt) több ütemben valósul meg. Az első ütemben az északi útvonal fizikai kijelölése valósult meg, 2012-ben szentelte fel Esztergomban Erdő Péter prímása. Az északi útvonal kialakítása öt fejlesztési régiót érint: Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak-Magyarország, Észak-Alföld.

A közép-európai Mária Út útvonalai

A megvalósítási helyszínek adottságai

A pályázat keretében 8 Mária Kert készül majd el, 9 helyrajzi számon, ugyanis az erdőkürti Mária Kert az út két oldalán, két külön helyrajzi számú telken valósul meg, de egy helyszínnek számít. A helyszíneket az alábbi táblázat mutatja be (ABC sorrendben).

Település	Kistérség	Megye	Lakónépesség (fő)	Telek méret (m2)	Műemléki
Bér	Pásztói	Nógrád	377	1 340	nem
Erdőkürt	Pásztói	Nógrád	545	1 200	nem
Kozárd	Pásztói	Nógrád	156	900	nem
Nógrádsáp	Rétsági	Nógrád	802	1 060	nem
Pálosvörösmart	Gyöngyösi	Heves	675	1 260	nem
Sámsonháza	Bátonyterenyei	Nógrád	270	700	nem
Vanyarc	Pásztói	Nógrád	1 234	1 240	nem
Visonta	Gyöngyösi	Heves	1 127	1 100	nem

Valamennyi önkormányzati tulajdonú telek a Mária Út útvonalán fekszik, üres, kihasználatlan. Mellékeljük az ingatlan hasznosításáról szóló haszonkölcsön szerződést, és azt a nyilatkozatot, amely a fenntartási időszak végéig biztosítja annak használatát.

A helyszíneken tervezett kivitelezési munkák előkészítettségi foka magas. A projekt teljesíti a pályázati útmutató C7. pontjában szereplő feltételeket, így gyakorlatilag nincs akadálya a projektkezdésnek. A tulajdonviszonyok rendezettek (a mellékelt tulajdoni lapokkal alátámasztva), a tervek elkészültek, a fejlesztések csak bejelentés kötelesek, ez a lépés pedig szintén megtörtént.

3.2. Kereslet-kínálat elemzése

Az elmúlt öt évben felértékelődött a természetközeli turizmus, bizonyítja ezt a számos erdei iskola, és a több mint ötven tanösvény is. A régióban található tanösvényeket összegyűjtve és térképre szerkesztve az Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság elkészített a régió tanösvénytérképét. Továbbá igény mutatkozik látogatóközpontok iránt is, melyek az adott térség ökoturisztikai látnivalóit, flóráját, faunáját mutatják be az odalátogatóknak. Garantált programként az ökoturisztikai túrák szervezése, természetesen képzett vezetővel, tovább erősítheti a régió ökoturizmusban betöltött szerepét.

A fejlesztés célcsoportja elsősorban és legfőképpen a zarándokturisták, de a pályázó természetesen a nem hívő túrázók, valamint a helyi lakosság számára is biztosítja a hozzáférést.

Keresletelemzés

Az Észak-Magyarország Régió hatályos turizmusfejlesztési stratégiája is megerősíti, hogy napjainkban egyre nagyobb az érdeklődés a vallási és a kulturális turizmus iránt, így a várak, kastélyok, kúriák, templomok és kegyhelyek iránt is.

Az elkötelezett és aktív vallásos emberek körében a zarándoklatokon való részvvétel motivációi:

• Lelki élményt várnak vagy vezekelnek és mély ismereteket akarnak kapni a vallások helyi értékeiről.
• Nekik lényeges, hogy a Mária Út küldetése vezérelje őket.
• Kiemelten ismerik és figyelnek a hagyományokra. Egyházi, történeti képek, jelképek erősen hatnak rájuk, megértik.
• Fontos számukra az út során kapott lelki élmény gondozása. Közösségépítők. Ezen célcsoport könnyen motiválható.

Túrázók, kevésbe hit tudatos emberek és hitkeresők

• Kirándulás, sportolás, teljesítmény elérése és kíváncsiság kielégítése vezérli őket. Érdeklődésfelkeltően kell hozzájuk szólni, és mellette közérthetően értékrendet kell közvetíteni.
• Vallási ismereteik hiányosak, felületesek. A vallási témákra kevésbé fogékonyak. Az egyházi „zsargon” számukra idegen. Egyszerű, megjegyezhető, megkülönböztethető, figyelemfelkeltő módon kell hozzájuk szólni. A világi, közérthetőbb, de egyértelmű hitbeli üzenetekkel jobban megközelíthetők.
• Közösségkeresők vagy még a közösségtől távolságtartók. Számukra élesebben elkülönül a zarándoklat és egy a zarándoklattal kapcsolatos egyesületi tagság.
• A zarándoklat időigényes és költséges. Közülük többen vannak, akik nem engedhetik meg maguknak sem anyagilag, sem munkából kiszakadás szempontjából a 1,5-2 hónapos kiszakadást. Kevésbé fontos nekik gyakorlati szempontból (eszmei szempontból nekik is fontos) az út egysége. Lényeges a szakaszolás. Először legtöbben közülük néhány napos szakasz megtételére vállalkoznak és az első zarándoklat hatása irányíthatja őket a nagy zarándokút megtételére. Rögtön a nagy zarándoklatra kíváncsiságból vagy teljesítményvágyból vállalkoznak.

Akik csak úgy túráznak az úton, azok közül több a nem hívő. Ehhez képest a Mária útnak tematikája van (templom, helytörténet, Mária kultusz stb.), nem csak „kocsmától kocsmáig” vezet, mint a hagyományos turistaút, ezért a nem hívők számára is vonzó attrakció.

A zarándokutak jellemző használói:

• szervezett (kis)csoportos zarándoklatok a jellemzőek;
• alkalomhoz kötött zarándoklatok is vannak, ezek szakrális jellegű teljesítménytúrák;
• búcsúkhoz kapcsolódó túrák;
• hétvégi, egyéni túrázók (akik „csak úgy” végigmennek az út egy-egy szakaszán);
• akik rendszeresen, hosszú távon mennek zarándokigazolványt vesznek, ők a legjobban elkötelezettek (hívők).

Búcsúk idején egy-egy napon 1000-es nagyságrendben vannak zarándokok, nagyobb búcsúk esetében 10 ezres nagyságrend sem rendkívüli (például Sümeg, Máriapócs, Mariazell).

Az Egyesület honlapjának (www.mariaut.hu) látogatottsága:

• napi 300 egyéni látogató;
• kimagasló eseményeknél napi 600-700 látogató;
• kb. 8 000 ember követi a honlapot.

Az Egyesület a tervezett projekt indokoltságát a külföldi zarándokutakon szerzett tapasztalatok, a Mária Út zarándoklatain való beszélgetések alapján, valamint a www.mariaut.hu honlapon lebonyolított online piackutatás révén mérte fel.

A zarándokutak tapasztalatai

Az El Camino zarándokút több szakaszból, áll és olasz, francia valamint spanyol területeken halad. Az egyes szakaszok kiepítettsége (jelzések, szolgáltatások) terén jelentősek a különbségek, még Spanyolországon belül is. Az El Camino egyik jellegzetessége, hogy inkább településeket köt össze, míg a magyarországi turistautakhoz inkább elkerülik azokat, vagy azok szélén futnak. Így biztosított a természetközelség, ugyanakkor korlátozott a szolgáltatásokhoz, ellátáshoz való hozzájutás. Jelentős különbség, hogy az El Camino zarándokúton és szakaszain hosszabb, akár több napos utat tesznek meg az emberek, míg a magyar túrázásra és zarándoklatra az egy-egy napos kirándulások jellemzőek, amely időtartam alátt valóban könnyebb nélkülözni a civilizációt.

A piackutatás eredményei

A felmérést 2012 nyarán végeztük a www.mariaut.hu honlap látogatói körében. 641 olvasó válaszolt. A válaszadók többsége (55,9%) férfi, kétharmaduk 25-39 év közötti. Lakóhelyük alapján jelentős a fővárosiak túlsúlya, a válaszadók 39%-a jelölte meg lakóhelyéül. A válaszadók több mint háromnegyede (76%) részt vett már zarándoklaton a Mária Út valamelyik magyarországi szakaszán, a többiek tervezik a részvételt. A Mária Úton részt vett zarándokok 18%-a részt vett valamelyik nyugat-európai zarándoklaton, túlynomó többségük a legismertebb útvonalon, az El Camino valamely szakaszán.

Az El Camino-val összehasonlítva a Mária Út többeknek jobban tetszett. A megkérdezettek is megerősítették, hogy a magyarországi szakaszok tájképileg szebbek, és a hazai szokásokhoz közelebb áll az erdei, fás, cserjés tájon való gyaloglás, mint a szilárd burkolatú utak, vagy a nyílt mezők, szántók, mezőgazdasági területek. A Mária Út természetközelibb. Egyes „kényelmi” elemeket, mint a gyakori ivózvízvételi lehetőség az El Camino-n sokaknak tetszett, ugyanakkor a térségenként eltérő emblémák és jelzések nem méltóak az évezredes hagyományú zarándoklathoz. A spanyol zarándokút pozitív jellemzője ugyanakkor, hogy a magyarországi zarándokutaknál sűrűbben ejtenek útba kisebb-nagyobb, vallási, vagy vallási jelleggel nem rendelkező kulturális örökséget jelképező állomást – mint a Mária Kertek.

Ezen tapasztalatok alapján határoztuk el a fejlesztések irányát és tartalmát. Ahogyan a legfőbb statisztikai szerv sem méri az egy napon belüli kirándulások résztvevőit, a tapasztalatok alapján elmondható, hogy a kirándulások, gyaloftúrák mindig népszerűek voltak. Az elmúlt évek gazdasági válsága visszavetette illetve rövidítette a több napos turizmust. A túrázás azonban nem költségigényes, így sokan inkább ezt választják. Tendenciaként arra számítunk, hogy mind a zarándokturizmus, mind a nem vallási motivációjú gyalogtúrázás népszerűsége fennmarad illetve a szolid, de tartós növekedése is fennmarad.

Kínálatelemzés

Az elmúlt évtizedben egyre népszerűbbé váltak a tematikus jellegű turisztikai attrakciók. Egy jól kiválasztott téma önmagában is képes a potenciális látogatók figyelmének felkeltésére: tárgyiasult formában, azaz megfelelő interpretációs eszközökkel bemutatva és a látogatók igényeit kielégítő szolgáltatásokkal kiegészítve pedig jelentős regionális, nemzeti vagy akár nemzetközi vonzerővé is válhat.

Bár a tervezett projekt nem tartalmaz szállás fejlesztést, az érintett idegenforgalmi motivációhoz (kirándulás, természetjárás) erősen kapcsolódik a szállás szolgáltatás. Ráadásul szintén az Észak-Magyarországi régió idegenforgalmi jelentőségét mutatja, hogy bár csak két régióban van kevesebb férőhely, ám a működő, szállást adó egységek számát tekintve csak Nyugat-Dunántúl és Dél-Dunántúl előzi meg. Ha a régiókat még közelebbről nézzük, és a kiemelt üdülőkörzetek adatait vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy a Mátra-Bükk vidéken mindössze nem egész 2%-kal van kevesebb kereskedelmi szálláshely, mint Budapesten (!), továbbá a főváros és a Balaton után a harmadik legtöbb férőhellyel rendelkezik a kereskedelmi szálláshelyek tekintetében. Ami a férőhelyek kihasználtságát illeti (Budapestet és a Balatont nem számítva, hiszen e mutatókban más hazai üdülőkörzet nem versenyezhet velük), Sopron-Kőszeghegyalján több mint másfélszer annyi vendégéjszakát töltöttek a külföldi és belföldi turisták együtt, mint a Mátra-Bükk vidéken, pedig kevesebb, mint kétharmadnyi férőhellyel rendelkezik. Ugyanakkor az Északi Középhegység így is a negyedik leglátogatottabb üdülőkörzet volt 2010-ben.

A régió idegenforgalmi potenciálját elsősorban a változatos természeti-táji adottságok, építészeti emlékek, kulturális, népművészeti hagyományok, termálvizek és a turisztikai rendezvények jelentik. Észak-Magyarország az egyik ideális célpontja azoknak a turistáknak, akik pihenésük idején testük és szellemük felüdülésére vágynak.

Az Észak-magyarországi régió feltételeket biztosít az öko-, természetközeli turizmus számára is (turizmus stratégia a túrázást az ökoturizmus kategóriájába sorolja). Több mint 1000 kilométeres kijelölt túraútvonalon és több mint 50 tanösvényen valamint, a régió nemzeti parkjaiban rejlő természeti értékek jelentős értékkel bírnak. Az 1100 km hosszú Országos Kéktúra útvonal is áthalad a régión. A turistaútvonalak jelzései a korábbi években felújításra kerültek és tájékoztató táblák a Bükkben és a Zemplénben is kihelyezésre kerültek. Gyermekek számára is rengeteg program lehetőség kínálkozik, hiszen számos tanösvény található és sok erdei iskola működik a régióban. Az aktív turizmus részére is kiváló lehetőségek adottak. Három meghatározóbb típusa a régióban a lovas, kerékpáros és természetjáró turizmussal kapcsolatos.

A régióban számos olyan egyedi turisztikai attrakció és egyedülálló kezdeményezés található mely országos tekintetben is mintaértékű. Ezek egyike a regionális tematikus utak (borút, várút, Palóc út, Vas kultúra útja, Panoráma utak stb.) A tematikus utak a régióban egy-egy megformált, együttműködésekre épülő, a látogatók számára felkínált helyek, melyek így a turistáknak jobban láthatóvá és érthetővé, megismerhetővé teszik napjainkban a múltunk és természetünk értékeit, úgy hogy meglévő régiós vonzerőkhöz hozzárendeli, hozzá kapcsolja az igénybevételt segítő turisztikai alapszolgáltatások széles körét.

Az Észak-Magyarország Régió turizmusfejlesztési stratégiája (amely megjelenése idején még nem tudhatott a Mária Út kezdeményezsről) újszemléletű virtuális turisztikai termékként jellemzi Heves és Nógrád megye 2004-ben elindított Palóc Út nevű tematikus útját. A stratégia az alábbi tematikus utakat jellemzi: Felső-magyarországi Borút, Vaskultúra útja, Palóc Út, Barokk Út, Felső-magyarországi Várút.

A helyi versenytársak fogalma nehezen értelmezhető a gyalogos útvonalakra, és így a Mária Útra is. Akik zarándokolnak (vagy túráznak), speciálisan a természetközeli, gyaloglással egybekötött, és kulturális, vallási értéket illetve mondanivalót hordozó állomásokkal összefűzött szabadidős elfoglaltásgot keresnek. Verseny tekintetében a zarándoklat azért is speciális, mert nonprofit, a zarándokok (és túrázók számára ingyenes). Ugyanakkor olyan turisztikai attrakcióival is össze tudjuk hasonlítani a Mária Utat, melynek látogatói nem rendelkeznek vallási motivációval. Ilyenek például a fentebb említett tematikus utak, vagy az Országos Kéktúra.

A tematikus utakkal lehet összehasonlítani a Mária Út zarándoklatot, bár jellemző „fogyasztói” magatartás a különböző elérhető zarándokutak végigjárása. Így az egyes zarándokutak nem annyira vetélytársak, mint inkább egymás kiegészítői.

Jelenlegi és jövőbeni versenytársak elemzése

	Nyújtott szolgáltatások	Célcsoport	Ár-érték arány	Erősségek	Gyengeségek	A tervezett fejlesztés pozícionálása a versenytárssal szemben
Versenytársak az adott turisztikai desztinációban
Palóc Út	vallási motiváció nélküli tematikus út	kulturális turisták (kevésbé gyalogtúrázók), családok, társaságok	nem releváns, bár van fizetős ajánlata is	széles szolgáltatás-kínálat dinamikus tartalmak a honlapon, webshop klaszter háttér	fogyasztás orientált főszezonon kívül kevés program	Eltérő profil, vallási motiváció, visszafogottabb (kevésbé harsány) programok, környezet és társaság jellemzi a Mária Utat. Vannak „közös” települések, attrakciók, de némileg különbözik a célközönség. Az új prémium portál korszerűbb szolgáltatásokat nyújt majd.
Szent Erzsébet út	Sárospatak-Kassa útvonal	zarándokok, túrázók	nem releváns	könnyen azonosítható szimbólum	kevés, statikus információk a honlapon kisebb ismertség	Mária Kertek, mint tematikus állomások. A fejlesztésnek köszönhetően egyedülálló, interaktív honlap segít majd a zarándoklat megszervezésében a felhasználóknak.
Gyöngyök útja/Via Margaritarum	szervezett utak, útleírások, kiegészítő információk	zarándokok, túrázók	nem releváns	sok információ a honlapján a Mária Úttal közös útvonal szakaszok	statikus információk a honlapon kisebb ismertség	Mária Kertek, mint tematikus állomások. A fejlesztésnek köszönhetően egyedülálló, interaktív honlap segít majd a zarándoklat megszerve-zésében a felhasználóknak.
Országos kéktúra	nincs	túrázók, kirándulók, teljesítmény-túrázók	nem releváns	kötetlen civil, közösségi és baráti társaságok, családok bárhol elkezdhetik, kiszállhatnak	kötetlen, szervezeti háttér nélküli	Az Országos kéktúra hálózatos, központi szervezet nélküli felépítéséhez képest a Mária Útnak van gazdája, szervezője, fenntartója. Egyes lelkes felhasználók készítenek, gyűjtenek és közreadnak GPS koordináta adatokat, szintábrákat, de nincs szervezett, magas színvonalú háttértámogatás az Országos kéktúra mögött.

Ami az online és multimédia fejlesztéseket illeti, az Egyesület nem tud arról, hogy a kötzvetlen versenytársként azonosítható idegenforgalmi attrakciókat és szolgáltatásokat működtető szervezetek (akár zarándokutakról, akár hagyományos túrázásról) ilyennel vagy hasonlóval rendelkeznének. Így egyértelműen kijelenthető, hogy Magyarországon hiánypótló és egyedi lesz ez a szolgáltatás. Ez a jellemző pedig egyrészt újabb csoportokat vonzhat a felhasználók közé (hiszen a zarándokút nyitott a nem hívő turisták számára is), másrészt a versenytársakat is a saját szolgáltatásuk fejlesztésére ösztönzi. Ennek a „versenynek” pedig egyértelműen a zarándokok és a turisták a közvetlen nyertesei, közvetve pedig a zarándok útvonal mentén dolgozó és működő szolgáltatók, akik a zarándokok (és turisták) száma növekedésének, és a fejlesztéshez való kapcsolódásuknak köszönhetően nagyobb bevételre tehetnek szert, így javulnak az életkörülményeik Magyarország egyik legelmaradott térségében. Ugyanakkor nem csak a felhasználók számának a növekedésétől várhatóak ezek a közvetett pozitív hatások. A projekt keretében kifejlesztendő akkreditációs rendszer, a zarándok guide, a csomag ajánlatok mind-mind felkészültebb, tudatosabb zarándokot és túrázót indít útnak, „zsebükben”.többek között a választott útvonalukhoz kapcsolódó attrakciók és szolgáltatások jellemzőivel.

3.3. SWOT-elemzés

Az alábbi SWOT-elemzés az összefüggések és az egymásra épülés miatt térségi és a Mária Útra vonatkozó tételeket egyaránt tartalmaznak. Az elemzés szabályainak megfelelően az erősségek és gyengeségek meglévő illetve olyan „belső” jellemzők, amelyekre a projekt megvalósítójának lehet befolyása, míg a lehetőségek és veszélyek jövőbeni, és olyan jellemzők, amelyekre a projektgazdának nem lehet ráhatása.

3.4. Projekt célkitűzései, elvárt eredményeAz alábbi táblázatban szereplő monitoring mutató értékeket a felhívás és a vonatkozó útmutatók alapján határoztuk meg és számítottuk ki. Az itt szereplő értékek megegyeznek az adatlap indikátor rovatában szereplő értékekkel.A táblázatban azért a támogatott turisztikai attrakciók látogatottsága nevű indikátort töltöttük ki, mert a projekt attrakció és szolgáltatás fejlesztésre irányuló elemet is tartalmaz (ezek részletesebb bontása az 1. fejezetben található). Látogatottsági mutató a portálhoz és a Mária Kertekhez kapcsolódik. A projekt végére vállalt indikátor érték 48 ezer honlap látogatót, és 5 ezer Mária Kert látogatót foglal magában. A következő években ezek kb. 2%-os emelkedése várható. A Mária Kertek ingyenesen és regisztráció illetve nyilvántartás nélkül lesznek látogathatóak, ezért ennek az adatait saját felmérésből arányosítjuk majd, ahogyan erre a kiírás lehetőséget ad.Ezek közül az észak-magyarországi Mária Út szakaszhoz tartozó, prémium szolgáltatásokat nyújtó internetes portál és a résztvevők, közreműködők számára készülő egységes módszerek a pályázati dokumentáció alapján szolgáltatásnak minősülnek, hiszen önmagában nem fogja túrázásra ösztönözni a zarándokokat. A Mária Kertek jellegük és funkciójuk alapján attrakcióknak számítanak, így a pályázati előírásnak megfelelően az attrakciókra vonatkozó indikátorok között szerepelnek az értékeik.Támogatott turisztikai attrakció/szolgáltatás árbevétele nevű indikátor nem releváns, mert valamennyi létrehozandó attrakció és szolgáltatás ingyenes lesz. Ugyancsak nem releváns a megépített kerékpárutak hosszára, valamint a kijelölt egyéb kerékpárforgalmi létesítmények hosszára vonatkozó indikátor, mivel a projektünk nemirányul kerékpáros fejlesztésre.A Mária Kertek meglátogatása zarándoklat (vagy gyalogtúra) keretében történik. A Mária Kertek ki- és beszállási pontok az útvonalra. Ha innen indul a csoport, akkor ide leginkább autóval vagy tömegközlekedéssel érkezhet. A Mária Kertben csatlakozhat az éppen ott tartózkodó csoporthoz (például közös imádságra), megtekintheti a Máriakertet, elolvassa az információs táblát, aztán elindul az útra. A következő Mária Kertek órás sétára következnek, és közöttük is vannak tájképileg szép szakaszok, kilátók. Mire a következő Kerthez ér, 2-4 óra is eltelhet, tempótól függően. A végső állomásként, vagy köztes megállóként is funkciónáló Mária Kertben tudnak fogyasztani az élelemből, felfrissülni, imádkozni, tájékozódni a tábláról a helyi információkról. Így két Mária Kert közötti szakaszt (a Kerteket is beleértve) „rendeltetésszerűen” használva, átlagos sebességgel több mint 4 órás, de inkább 6 órához közelítő programban lehet részünk.A Teremtett munkahelyek száma indikátor értékét a felhívásban szereplő képlet alapján (amely 3 fenntartási évre veszi figyelembe a teremtett munkahelyeket) határoztuk meg. Az Egyesület tehát vállja az összességében 6,1 értékű TMSZ elérését.

ERŐSSÉGEK	GYENGESÉGEK
Kimelt nemzeti kegyhely Mátraverebély-Szentkút, országos jelentőségű búcsú járó kegyhelyek: Eger, Gyönygyös, Máriabesnyő, Sajópálfala. A vezető turisztikai attrakcióknál mindenhol kiemelkedő szakrális események és épített értékek amiket érint az Út (Eger, Görömböly, Nógrád tájegység). A búcsúk résztvevőinek száma jelentősen növekszik. Szlovákiából érkező zarándokok száma nő. Vonzó megyei természeti adottságok, védett természeti területek, kedvező környezeti állapot. Gazdag vadállomány a környéken. A Mária Út évek óta, szisztematikusan felépített „brand”, növekvő ismertséggel és népszerűséggel.	Jelentős társadalmi-gazdasági különbségek, vegyes településképek. Kevés térségi attrakció. Rövid idegenforgalmi szezon.
LEHETŐSÉGEK	VESZÉLYEK
A zarándokutak nemzetközi és hazai népszerűsége, keresettsége stabil látogatói forgalmat generál. Általánosságban jó megközelíthetőség a régióra és a Mária Út egyes bekapcsolódási pontjaira nézve is, autópálya húzódik a régió hosszában. A térség idegenforgalmi szolgáltatóinak intenzívebb, hatékonyabb együttműködése. Keresztény vendég fogadás elterjedése.	A helyi és térségi idegenforgalmi szolgáltatók gyenge szinten megrekedő összefogása.

3.4. Projekt célkitűzései, elvárt eredménye

Az alábbi táblázatban szereplő monitoring mutató értékeket a felhívás és a vonatkozó útmutatók alapján határoztuk meg és számítottuk ki. Az itt szereplő értékek megegyeznek az adatlap indikátor rovatában szereplő értékekkel.

				Megvalósítási és fenntartási időszak
				Megvalósítás éve		Fenntartás éve
Mutató neve	Típus	Mérték­egység	Bázis­érték	1.	2.	1.	2.	3.	4.	5.	Mutató forrása
Támogatott turisztikai attrakciók látogatottsága	Eredmény	Fő	0	0	53 000	54 000	55 000	56 000	56 500	57 000	Saját felmérés; web statisztika
Látogatószám (szolgáltatást igénybe vevők száma) Önálló szolgáltatás, illetve szálláshely szolgáltatásának fejlesztése esetén töltendő ki	Eredmény	Fő		0	0	0	0	0	0	0	nem releváns, mert az attrakció látogatói között szerepelnek ezek az értékek
Teremtett munkahelyek száma (Minimálisan elvárt célérték: 2 fő, FTE-ben számítva;ld. Indikátorok számításához használandó kötelező módszertan)	Eredmény	Fő	0	0	0	5,5	6	6,83	2	2	Munka-szerződés. A NAV-ak küldött adatok kimutatása
Teremtett munkahelyek száma – nők	Eredmény	Fő	0	0	0	1	1	1	1	1	A NAV-ak küldött adatok kimutatása.
Teremtett munkahelyek száma – hátrányos helyzetűek	Eredmény	Fő	0	0	0	1	1	1	1	1	A NAV-ak küldött adatok kimutatása.
Támogatott turisztikai attrakció / szolgáltatás árbevétele (Ft-ban)	Eredmény	Ezer Ft		0	0	0	0	0	0	0	nem releváns
Megépített kerékpáros utak hossza	output	km	0	0	0	0	0	0	0	0	nem releváns
A kijelölt egyéb kerékpárforgalmi létesítmények hossza	output	km	0	0	0	0	0	0	0	0	nem releváns

A táblázatban azért a támogatott turisztikai attrakciók látogatottsága nevű indikátort töltöttük ki, mert a projekt attrakció és szolgáltatás fejlesztésre irányuló elemet is tartalmaz (ezek részletesebb bontása az 1. fejezetben található). Látogatottsági mutató a portálhoz és a Mária Kertekhez kapcsolódik. A projekt végére vállalt indikátor érték 48 ezer honlap látogatót, és 5 ezer Mária Kert látogatót foglal magában. A következő években ezek kb. 2%-os emelkedése várható. A Mária Kertek ingyenesen és regisztráció illetve nyilvántartás nélkül lesznek látogathatóak, ezért ennek az adatait saját felmérésből arányosítjuk majd, ahogyan erre a kiírás lehetőséget ad.

Ezek közül az észak-magyarországi Mária Út szakaszhoz tartozó, prémium szolgáltatásokat nyújtó internetes portál és a résztvevők, közreműködők számára készülő egységes módszerek a pályázati dokumentáció alapján szolgáltatásnak minősülnek, hiszen önmagában nem fogja túrázásra ösztönözni a zarándokokat. A Mária Kertek jellegük és funkciójuk alapján attrakcióknak számítanak, így a pályázati előírásnak megfelelően az attrakciókra vonatkozó indikátorok között szerepelnek az értékeik.

Támogatott turisztikai attrakció/szolgáltatás árbevétele nevű indikátor nem releváns, mert valamennyi létrehozandó attrakció és szolgáltatás ingyenes lesz. Ugyancsak nem releváns a megépített kerékpárutak hosszára, valamint a kijelölt egyéb kerékpárforgalmi létesítmények hosszára vonatkozó indikátor, mivel a projektünk nemirányul kerékpáros fejlesztésre.

A Mária Kertek meglátogatása zarándoklat (vagy gyalogtúra) keretében történik. A Mária Kertek ki- és beszállási pontok az útvonalra. Ha innen indul a csoport, akkor ide leginkább autóval vagy tömegközlekedéssel érkezhet. A Mária Kertben csatlakozhat az éppen ott tartózkodó csoporthoz (például közös imádságra), megtekintheti a Máriakertet, elolvassa az információs táblát, aztán elindul az útra. A következő Mária Kertek órás sétára következnek, és közöttük is vannak tájképileg szép szakaszok, kilátók. Mire a következő Kerthez ér, 2-4 óra is eltelhet, tempótól függően. A végső állomásként, vagy köztes megállóként is funkciónáló Mária Kertben tudnak fogyasztani az élelemből, felfrissülni, imádkozni, tájékozódni a tábláról a helyi információkról. Így két Mária Kert közötti szakaszt (a Kerteket is beleértve) „rendeltetésszerűen” használva, átlagos sebességgel több mint 4 órás, de inkább 6 órához közelítő programban lehet részünk.

A Teremtett munkahelyek száma indikátor értékét a felhívásban szereplő képlet alapján (amely 3 fenntartási évre veszi figyelembe a teremtett munkahelyeket) határoztuk meg. Az Egyesület tehát vállja az összességében 6,1 értékű TMSZ elérését.